Lassan helyreáll a rend, mindenki meggyógyult és így már jóval könnyebben kezelhető napok állnak mögöttem, a mai pedig kivételesen könnyebb lesz, hiszen a Csabiék cége zárva van ezen a napon, mert az összes dolgozónak meglepetés színházi műsorral készültek- a Mamma Miát nézik meg az egyik fővárosi színházban délután. Most én ebből kimaradok, mert a kisbaba miatt még nem tudok ilyen hosszú programokon részt venni, de az Ádi és anyuék is kihasználják ezt az ajándék kultúrát, amit a mai napra előírtak a dolgozóknak és családtagjainak.
Persze egy cseppet sem bánkódok, mert én ezidő alatt hajfestésre megyek és nekem már ez is egy igen kellemes kikapcsolódás az elmúlt heteket tekintve.
Elmúlt hetek alatt pedig nem is csak a betegségre céloztam, hanem erre a bizonyos 6 hétre, ami egy kis bébi születése után vár ránk. Ilyenkor még biztosítani kell az ottnoni, nyugodt légkört. Nem ugrálhatunk ide-oda, nem tudunk elszaladni a Camponába venni egy új farmert és szinte egész nap csak szoptatunk...igen, ez a jellemző időtöltésünk nekünk nőknek ez idő alatt. És én ezt már nehezményezem, pedig még csak ma kezdem a negyedik hetet. Hiába az itthoni munka, a külföldiekkel való telefonálás, e-mailezés, a facebook, az instagram és az online nézhető filmek, én már unatkozom. Igen, annak ellenére unatkozom, hogy egész nap nem érek rá unatkozni a két kicsi mellett. Nem abban az értelemben unatkozom, hogy nincs mit csinálnom, hanem, hogy hiányoznak az "egyéb" ingerek a mindennapjaimból. Hiányzik a sorbanállás a postán, a joghurtok böngészése a boltban, a kutyasétáltatás és úgy cakkumpakk az élet. Persze a Bencével és a Dórival való foglalatosság során gyakran csak arra eszmélek, hogy olyan gyorsan elröppen 10-12 óra, mintha 20 percről beszélnénk, de mégis, most már nagyon várom az egyéb kikapcsolódások lehetőségét.
Szerencsére ezekben nem is lesz hiány, mert szombaton a gimnáziumi öregdiák találkozóra megyek, vasárnap pedig a Csabi szülinapi buliját tartjuk, így az egész hétvége eseménydúsan fog telni- szerencsére.
Valójában most tűnik csak fel, hogy elröppent a március és már tényleg jön a melegedés, a tavasz, ami egyet jelent a jókedvvel, mert végre nem kell se fázni, se pedig bent gubbasztani a 4 fal között tovább.
Mondjuk a nyárral kapcsolatosan vannak némi fenntartásaim, ugyanis a bikiniszezon azért nem a kedvencem így három gyerek után, de a barna bőr és a strandolás azért kárpótol majd. Így, hogy már pár éve elmúltam 30 éves, azért igencsak észreveszem a változást magamon -és ezt természetesen nem a legjobb értelemben kell venni. A szemem alatt megjelentek az apró szarkalábak, akik megakadályozzák, hogy úgy tudjak mosolyogni, mint egy húszéves. Ahogy az öröm jelei megjelennek az ajkaimon, a szemeim úgy változnak egyre ráncosabbá. Borzalmas. Régebben azt hittem, hogy az öregedés engem nem fog megviselni, de mostanság kezdem egyre inkább úgy érezni, hogy ez igen nagy kihívás lesz. Általában ilyenkor fejben már minden elképzelhető plasztikai beavatkozást elvégeztetek magamon, majd jön a döbbenetes felismerés, hogy miért is? Végülis a kutya sem látja, nem kell új férjet fognom, három gyerekem van és igen, elmúltam 30, mégpedig három éve. Úgyhogy ezzel a kettősséggel élem a napjaimat, hol én szeretnék Barbie baba lenni, hol megelégszem azzal, amit dobott a gép és nem agyalok a ráncokon vagy a nem túl feszes bőrömön. Inkább csak örülök, hogy idén is divat marad a magas derekú rövidnadrág és az egyrészes fürdőruha. :D :D
Persze a ruhavásárlás és az egyéb haszontalan holmik megvétele még így, itthon ülve sem esik nehezemre, Barátom, a laptopom segítségével hiper gyorsan tudok az interneten is vásárolni bármit, amit épp megkíván a szemem. Persze próbálok csak módjával költekezni, de azt hiszem, hogy az a tény, miszerint a postásunk tudja a mobilszámomat és hív, ha csomagom érkezett - hát nem biztos, hogy megnyugtató...
Apropó, pénzköltés. Az egy dolog, hogy a gyerekszülés mellett ez a másik hobbim, de most legalább céllal költekeztem, ugyanis a Csabi közelgő, azaz pontosan holnapi születésnapja alkalmából készültem egy jó kis ajándékkal. Ez még meglepetés lesz, hiszen csütörtökön van a napja és sikerült is úgy időzítenem, hogy akkor érjen ide a csomag,tehát minden stimmel, hogy időben legyen átadva a meglepetésem, ami egy ping pong asztal lesz és némi felszerelés hozzá. Mivel mindketten imádjuk ezt a sportot és mivel előreláthatóan nem is nagyon lesz mászkálós nyarunk ennyi rengeteg gyerekkel, legalább az udvarunkon is jól tudjuk érezni magunkat ezután.
Lassan igazi élménypark lesz a házunk: medence, ping-pong, állatsimogató, óvoda és játszóház egyben, valamint ha lassan nem hagyom abba a ruharendelést, akkor még pláza is. Minek is kéne eljárni itthonról??!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése