szupernők

Ma hajnalban valahogy az orrom elé tévedt ez a fotó:

Már láttam régebben, de eddig nem tulajdonítottam egy szemernyi jelentőséget, de még annyit sem neki. De mivel a pirkadat úgy hozta, hogy a Bencét hasfájás kínozta, hát jobban szemügyre vettem ezt a kép okozta botrányt, ha már visszaaludnom feleslegesnek bizonyult.
Na röviden: itt ez a nő, három gyerekével. Állítása szerint két céget vezet, közben anya és jól is néz ki. A kép tetején pedig jó nagy betűkkel érdeklődik, hogy neked mi a kifogásod?

Ez ellen anyák, molettek és molett anyák is háborogni kezdtek, hogy ugyanmár és különben is. Egy szó, mint száz- kiverte a biztosítékot.

Nálam viszont nem. Én ezt elismerő pillantással nyugtázom. Szerintem ilyen alak három gyerek után nem semmi. És miért ne vezethetne két céget? Nyilván vannak beosztottjai és csak ellenőrizni jár be.

Én is az ilyen felfogás híve vagyok- csak a pocakosabb kiadása. ;) De nem volt ez mindig így. Az Ádival nekem is a munkám volt a babázás. Nagyon lassan mentek le a kilók, semmire nem volt időm, viszont éjjel-nappal az Ádámmal törődtem. A lábamat leszőrtelenítettem alkalom adtán és időnként hajat is mostam. És abszolút nem voltam elégedett.
Most, a Bencénél nincs ez. Én is megmaradtam az életemnél. Nekem is jár a kényeztetés és minden, ami egy nőnek kell. Járok fodrászhoz, hetente masszázsra, nem szőrös a lábam és nem ülök itthon a nap 24 órájában.
Pedig el lehet hinni, hogy nekem is büdös lesz reggelre a szám és kakilni is járok és én sem sminkben ébredek. De azokra a dolgokra, amik örömet okoznak, szakítok időt. És azt sem kell hinni, hogy minden alkalommal, mikor magammal törődök, lepasszolom a gyererkeket. Sőt! Sokszor az egyórás privát kutyasétáltatásom sem magamról szól, hanem babakocsival és kutyákkal együtt megyek. A Csabi sajnos sokat dolgozik és van, hogy este màr nem akarom ráhagyni a gyerekeket.
És most jól érzem magam a bőrömben. Hiába az éjszakázás, sokszor teljesen kipihent vagyok és mindez azért, mert minél több dolgot csinálok, annàl kevésbé vagyok fáradt. És nekem elhihetitek, én aztán nem vagyok szuperanyu. :)
De természetesen ez csak akkor működik, ha nem vesszük el a gyerekekkel töltött időt. Akkor csinálom a dolgaim nagy részét, amikor alszanak. Hajat mosni reggel fél hétkor szoktam, mikor még pihen a család, így én sem kapkodok.
Ma például egy barátnőmmel csacsogni fogunk egy kicsit, úgyhogy irány a játszóház. Ott a gyerkőcök nagyon jól elvannak és nekünk is lesz egy-két óránk nyugodtan beszélni.  Szerintem mindent meg lehet oldani,  csak akarni kell.
Ha akarnám,  biztos az én hasam is ilyen szép lapos lenne.  De én az édességről nem tudok lemondani...és azt hiszem,  nem is akarok.  :)