2014. május 19., hétfő

neveljünk gyereket

Tegnap délután olyan későn álmosodott el a Bence, hogy úgy döntöttem már nem érdemes betennem az ágyába, hiszen 5 óra is elmúlt és tegnapelőtt pont ebbe a hibába estem, így tudtam, hogy koránt sem jelent jót ilyen korán mély álomba engedni a gyereket, mert másnap reggel a kakasok előtt kezdjük a napot - inkább feküdjünk együtt az ágyamba és ott majd simogatom a kis buksiját, amíg szundít egy kicsit. Legalábbis ez az idilli kép élt a fejemben.
A valóság azonban kissé sem volt ilyen rózsaszín.
Bementünk a szobába, lefektettem az ágyra és épp nekiálltam volna a kedves anyai cirógatásnak, mikor már fel is ült. Gondoltam, akkor bevetem a cselt, hogy én már alszom, hátha akkor ő is elszenderedik mellettem.
Éppen csak becsuktam a szemem, mikor már kaptam is három jól irányzott taslit az okostelefonommal - ami mellesleg nemcsak nagyon okos, de nagyon nagy is. Nem mondom, hogy bármennyire is jólesett volna ez a fajta kedveskedés, de ami ezután jött, az még kegyetlenebb volt.
A Bence fürge kis ujjacskái megragadták az első 10 sorban elhelyezkedő hajhagymáimat és kíméletlenül mindet eltávolították. Volt ám visítás. Először én, aztán ezzel nyilván halálra rémítettem a kis fickót, mert aztán ő is rázendített. Így lett a nyugalmas délutáni szunyókálásból közös ordítás...viszont szerencsére az álom is kiment a szemünkből.

Ez a gyerek korántsem egyszerű eset. Ha itthon vagyok, akkor senki máshoz nem hajlandó odamenni, még a Csabihoz sem, de olyannyira kis rafinált, hogyha tudja, hogy nem mentem el otthonról, akkor senki le sem fektetheti aludni, csak én. Már most a lefektetés szó szerint annyi nálunk, hogy berakjuk az ágyába és már alszik is. Semmi ringatás, semmi simizés nem kell. Ezért is kiakasztó, hogy az már nem jó neki, ha az apja teszi be az ágyba. Akkor visít. Ilyenkor bemegyek, kiemelem az ágyból és visszateszem. Az már jó neki. Vannak dolgai....

Időnként meggyűlik vele a bajom. Ilyenkor rendszerint adok neki valamit enni, mert azzal meg lehet nyugtatni. Valami olyasmi lehet ez nála, mint a kutyáknál a jutalomfalat. Így aztán egész álló nap eszik. Hol egy banán, hol egy krémtúró, hol egy babpiskóta csúszik le...viszont addig csönd van....meg sok morzsa. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése