Ma már korán reggel elentünk itthonról. Kezdtünk az ortopédián, ahol nem jártunk sikerrel, mert 4 hhétig szabadságon vannak. Mire eljutunk erre a kötelező csecsemőkori vizsgálatra, addigra már nem is lesz a Bence csecsemő.
Utána cipőboltot kersetem, mert az Adinak sajnos vennem kell egy fürdő papucsot, ugyanis végre kinyomoztam, hogy mostanában miért ömlik a vér a talpából. A medence alja elég durva anyagú, így minden alkalommal ledörzsöli a lábáról a bőrt. Régen nem volt i, biztos az idő vasfoga tette ezt vele. :)
Lényeg a lényeg, hogy még semmi nem volt nyitva, így sétálni indultunk a lakón. Aztán végül találtam egy kínai boltot, ami nyitva volt. Nem mondom, hogy az a tipikus úszó papucs, de itthonra megteszi. :)
Útközben találkoztam a régi gyerek orvosommmal, aki szóba is elegyedegtt velünk. Persze már nyugdíjas néni, és sok mindent a lelkemre kötött a gyerekneveléssel kapcsolatban. De leginkább az ragadt meg, hogy ne hagyjam soha, semmilyen körülmények között együtt a két gyereket egymással, mert a nagy veszélyt jelenthet a kicsire. Na akkor most már mindenki kap egy külön kennelt. Am Castor, az Ádi és a Bence is. ?.
Atyaeg! Szép lenne, ha 4 évesen nem engedném a kistesó közelébe. Sokszor Kérem meg, hogy figyeljen rá, amíg rzt-azt megcsinálok. Így azért az Ádi is fontosnak érzi magát. Azt mondanom sem kell, hogy 100 % osan megbízok benne. Mégsem egy kutyáról, hanem egy emberről beszélünk. Nyilván, ha két éves lenne, nem lennék ennyire nyugodt. ?.de így? ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése