Nagyon gyorsan elrepült ez a nap is. A délelőtt ajándék vásárlással telt, mert ma az Ádi egyik barátjának a szülinapját ünnepeltük. Persze ez a buli nemcsak a gyerekekről, hanem a felnőttekről is szól, szinte az egész baráti társaságunk ott volt.
Már 3ra odamentünk, a gyerekeket légvár várta és két animátor szórakoztatta őket. Az Ádin szokás szerint eluralkodott a versenyszellem és képtelen volt veszíteni. Ha nem az ő csapat nyerte a kötélhúzást, akkor azért, ha épp elkapta valaki a fogócskában, akkor azért. A többiek azért nem vették ennyire élet-halál harcnak ezt az egész megmozdulást. De hát szegénykémtől mit is várhatunk? Az apja és én sem tudunk veszíteni. Emlékszem, sokat römiztünk a teraszon és hát bizony minden este úgy végződött, hogy a Csabihoz vágtam az egész paklit, annyira ideges voltam...akkor mit is várnánk szegény gyerektől? ;)
A Bence megint nagyon jól viselte a bulizást, szinte egy hangja sem volt. Kézről kézre, vállról vállra vándorolt egész nap. De hát őt ez cseppet sem zavarja, mindenhol jó volt neki. Nyolc után értünk haza, megfürdött mindenki és most készülünk lefeküdni. Az Ádi persze megint nem az új ágyban tervezi az éjszakáját, hanem mellettem. Hát, majd akkor 8 évesen. Az már csak négy év... :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése