A mai nap nagyon jó volt! Reggel mondjuk kicsit késésben voltunk, mert a nagy lustálkodás miatt ne tudtunk időben elindulni, így eléggé kellett nyomni neki, hogy odaérjünk az autópályára. De legalább bemelegített a Csabi, mire élesben ment. :)
Az autópálya nagyon jó volt, a versenyautó pedig még jobban nézett ki. Ráadásul nem csak ez a forma renault autó ment a pályán, hanem tuningolt versenyautók (suzuki és subaru) is száguldoztak a pályán. Gyorsan kitöltöttünk-illetve a Csabi kitöltött egy űrlapot az adataival és már kezdődött is az elméleti oktatás. A pályán már reggel 10kor melegebb lehetett, mint 40fok, de hál istennek a boxban pont kellemes volt. Oda be is toltam a babakocsit, a Bencével és szemügyre vettem a versenyautót. Gyorsan lement az oktatás, aztán egy pasi kezdett. Beült és 3szor lefulladt. Alig tudott elindulni a kocsival, ami mondjuk cseppet sem meglepő, tekintve, hogy mindent máshogy kell csinálni, mint ahogy ésszerű lenne. Például a váltót nem felfelé kell tolni, ha gyorsulunk, hanem lefelé és vissza váltásnál pedig felfelé..ráadásul mezítláb vezetett a Csabi, mert mondták neki, hogy úgy könnyebben eltalálja a pedálokat, ugyanis cipőben nagyon nehéz, annyira kicsi a hely. Hát én, személy szerint utálok mezítláb vezetni.
A pasi után beült a Csabi. (képeket majd teszek fel nemsokára) Persze elsőre sikerült elindulni és persze semmit nem igazán láttam, mert az én nagyon rendes kisfiam, aki a szinte egész álló nap alszik-felkelt. De nem is akárhogy. Ordított, mint a fába szorult féreg. Én szívem szerint hagytam is volna bömbölni, csak tudom, hogy másnak mennyire idegesítő a gyereksírás. Én meg már észre sem veszem. ;)
Gyorsan lekameráztam az indulás, majd az Ádit beültettem egy idegen pasas nyakába, aki ott nézelődött, én pedig visszamentem a Bencéhez a boxba. Kicsit nyugtatgattam-mondanom sem kell, hogy sikertelenül. Majd kirohantam a pályára, megint lekameráztam egy célegyenes áthajtást, majd vissza a babához. Az Ádi és a vadidegen férfi addig szépen izzadtak az aszfalton. Sajnos végig a nyakában kellett tartania, mert különben nem látott volna át a betonfalon. De jól bírták. Időközben megint kimentem, lekaptam a visszaérkezést a box utcába és újra mentem a még mindig bőgő Bencéhez.
Majd megvilágosodtam, hogy szegénykém éhes, így hazamenet előtt megetettem...minden rendbe is jött. :)
A Csabi iszonyúan élvezte a vezetést...meg is vagyok elégedve, jó ajándékot vettem neki még szülinapjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése