Bevallom őszintén, sokszor eltervezem például,hogy iszom egy pohár vizet, de közben elröpül 2-3 óra és csak azután jut eszembe, hogy azóta sem jutott rá idő, hogy kiszolgáljam magam és legurítsak egy kis szomjoltót. Egy háromgyerekes anya élete nem fenékig tejfel, de ezt sokszor észre sem veszem, mert olyannyira be vannak táblázva a perceim, hogy gondolkodni már igen ritkán van időm a dolgokon. Mindig csak este eszmélek, hogy mennyire el vagyok fáradva és tegnap bármennyire is küzdöttem,hogy meg bírjam nézni egy film végé, csak azon kaptam magam, hogy minduntalan elbóbiskolok, mint mikor buszon utazik az ember és a nagy szundikálás közepette leesik a feje. A nagy film nézés erőltetése dupla kudarcba fulladt, hisz nemcsak, hogy a történet fonalát veszítettem el, de reggelre még a nyakamat is sikerült úgy elaludnom, hogy jobbra és hátra egyáltalán nem tudtam nézni, ez pedig jelentős hátrányt eredményezett a reggeli forgalomban és a gyerekeim szemmel tartásában is.
A Bence szokásához híven minden lélegzetvétel alkalmával kiejtette a száján az anya szót. Ép elméjű ember ezt bizonyára 5 perc elteltével nehezen tolerálja-ezért is rémiszt meg a gondolat, hogy engem már szinte hidegen hagy. Valószínűleg akkora sokk alatt van a józan eszem, hogy észre sem veszem mekkora fejetlenség uralkodik körülöttem. Már az is elég gyanús, hogy szent meggyőződéssel állítom, három gyerekkel sem olyan vészes az élet. Pedig dehogynem!
Vannak ugyan szép pillanatok, mint például az esti nyugi, mikor mindenki alszik és egyetlen csicsergő hang sem zubog a fülembe. Ilyenkor legalább kicsit magamba szállok, átgondolom, hogy miket kell a héten csinálni, mikor és hol. Most már a telefonomban is vezetem a naptárat és felírom a tennivalókat, mert ennyi dolog egyszerűen nem fér egy fejbe, amit észben kell tartani.
Munka fronton is eléggé jól mennek a dolgok. Múlt héten egy ügyféllel volt találkozóm, akivel kedélyesen elcsevegtünk mindenféle alapanyagról, majd a gyerekeinkről, majd a barátságról. Az úriember valószínűleg szoros barátságot kívánt kialakítani velem, mert a találkozó után két napig még bombázott az smseivel, majd egy igen kedvező ajánlatot küldött - szeretek meglepetést okozni- kísérő szöveggel és kacsintó szmájlival a végén. Annak ellenére, hogy így hat héttel a szülés után és három gyerekkel a nyakamon legkevésbé egy külföldi üzletember próbálkozására vártam, azért valljuk be, minden nőnek jól esik, ha imponálni akarnak neki.
Most, hogy jön a tavasz, rengeteg bókot kapok, megdicsérnek férfiak és nők egyaránt, elhangzik a "nem is hiszem,hogy 3 gyereked van' mondat úton-útfélen. Igen, szerencsés alkat vagyok, a kilóim is megmaradtak eredeti állapotukban, nincs rajtam egy deka felesleg sem, A hasam ugyan még nem húzódott teljesen vissza, de egy harisnyanadrággal azt is kellőképpen lehet palástolni és olyan az ember lánya, mint új korában. Persze ennyi gyerek után szaladgálni nem gyerekjáték és még a Dóri nem is szalad, csak fekszik, mint egy zsák krumpli, időnként pedig éktelen ordításba kezd, mintegy jelezvén, hogy itt bizony mégsem krumpliról van szó.
A Bence egy igazi kis terrorista vezér,ő még nehezen viseli,ha nem körülötte forog a világ. Az Ádi pedig még mindig a minta gyerek, nem is tudom el fog-e ő valaha kanászodni...bár remélem,hogy nem. Neki nagyon szép a lelke, érzékeny, törékeny kisfiú. Viszont emiatt biztos sok nehézség fogja érni, míg a Bencét nem kell majd félteni. Ő kiáll magáért, kiharcolja, amit akar, tűzön vízen át, akkor is, ha mindenkit őrületbe kerget vele.
A Dóri pedig egyre csak nő, minden nappal érdeklődőbb lesz a világ iránt. Már sokszor nézelődik, mosolyog és egyre jobban felfogja a körülötte lévő világot.
Néha könnyű, néha nehéz velük, de összességében nagyon jó, ha saját családunk van, főleg, ha ekkora. Csak kell egy kis kikapcsolódás, hogy utána újra el bírjuk kezdeni a holnapot...
Nekem erre itt vannak a barátnők, de ide sorolnám a munkát is, ami nemcsak az agyamat tornáztatja, de rengeteg új lehetőséget is rejt. De erről majd bővebben legközelebb! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése