Most nem ártana innom egy jó erős feketét...de persze nincs itthon. Minden akkor fogy el, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Elég keveset tudtam ma aludni. A Bence fél 1kor felkelt, megetettem és vártam, hogy elaludjon...és vártam és vártam. Eleinte tágra nyíl szemekkel nézelődött, majd egy idő után inkább sírni kezdett. Két és fél órán keresztül hurcoltam a sötétben. Leraktam, ordított. ..felvettem, sétáltam vele és újra Leraktam és minden kezdődött elölről. Egy idő után a derekam majd leszakadt. Úgy másfél óra után már csukott szemmel allti a szoba közepén és félig aludtam, félig razogattam a gyereket. 2 és fél óra után adtam fel. Akkor atvette a Csabi és onnan már semmire nem emlékszem. Úgy elaludtam, hogy semmi nem számított. Állítólag még fél óra szenvedés volt, aztán elaludt.
Remélem ez nem lesz gyakori, mert nem tudom, hogy lehet ezt bírni. Pedig az Ádi minden egyes éjjel másfél óránként kelt. Csoda, hogy nem vertem meg...Bár, lehet, hogy most el isfenekelem, oolyan álmos vagyok, hogy valaki jó lenne, ha megfizetne az éjszakáért. :))))
Persze tegnap direkt nem mentem el este boltba, gondoltam, majd ma reggel elszaladok 6 körül reggelit venni, amíg a Csabi is itthon van. Na ebből természetesen semmi nem lett. ..6kor úgy aludtam, mint a bunda. De szerencsére, mire felkeltem volt itthon minden. A Csabi bevásárlot munka előtt. Szegény biztos nagyon fáradt lesz ma...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése