Tegnap délután végül idetalált a gyerekorvos. A Bence épp aludt, de aztán sikerült felebreszteni. Minden rendben volt vele, leszámítva egy dolgot, hogy hallott az orvos egykis szívzörejt. Azt mondta, hogy ezzel egyáltalán nem kell foglalkozni, mert ez előford a kisbabáknál, de azért ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy mi van, ha valami baja van. Valahogy sokszor arra gondolok, hogy olyan könnyen ment sok minden a gyerekekkel . Ha terhes akartam lenni, már másnap az voltam. ..mások meg évekig hiába próbálkoznak. Lesz ennek valami böjtje? Remélem nem és a gyerekekeg egészségesek lesznek. Más nem számít. V Mondjuk ha már a rossz dolgokról beszélünk, azért én is kaptam már az élettől. Elég, ha csak az első terhessegemre gondolok, ami 3 honaposan ment el. Na, de ez már a múlt. Azóta van 2 gyönyörű fiam.
Hogy ne legyen túl nyugodt a reggel, még nem szóltak, hogy mehetek a Csabi nevnapi ajándékáért. Remélem nem jött közbe semmi, mert ha nem szerezt3k meg, akkor mit adok át neki?? :)) Mondjuk mondta, hogy nem kell semmi, de azért megn3zném milyen feje lenne, ha egy üres ajándék zacskót adnék át. :))
Ja, és a másik jó hír-bár nem is volt első jó hír. ..na a lényeg, hogy a Bencevel is lehet már jönni-menni. Ezt vártam. Végre tudunk mászkálni. Azért az elég rossz volt, hogy egyedül voltam vele itthon és nem mehettünk el a boltba, ha kellett valami, hanemfolyton telefonálni kellett, hogy hozzanak ezt azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése