Ma már délelőtt elmejtünk otthonról. Beszaladtam- már amennyire 2 gyerekkel és egy táskával tud szaladni az ember lánya-a kifoőzdèbe, vettem ebédet, majd elszáguldoztam az unokatesómékhoz, ahol a gyerekek már nagyon várták az Ádit. Nagyjából az egész napot ott töltöttük. A Bence nem volt éppen a legjobb passzban, sokat kellett tartogatni. Mondanom sem kell, hogy a pihenésre ma sem jutott idő. 5 körül értünk haza, megetettem a Bencét, aztán a Csabi is hazaért. Átadtam neki a gyerekeket és elvittem a kutya fiamat fagyizni a lakótelepre. Mondanom sem kell, hogy ezidő alatt kétszer is hívtak, hogy ordít a baba, hol vagyok. ?.mindjárt szétrobban a feje, olyan vörös, , stb.
Javasoltam, hogy adjanak neki vizet, akkor nem lesz szomjas, és persze azonnal indulok haza-nehogy Legyen 2 nyugodt percem. Mon6djuk a hazaút még futólépésben is legalább 10 perc.
Belépve a lakásba, a Csabit láttam vállán a Bencevel. Az Ádi sehol. .. kérdeztem, h hol a gyerek, mire a Csabi a legnagyobb lelki nyugalommal mondja nekem, hogy alszik.
Volt pofája elaludni, mikor megfenyegettem, hogy ma már furdenie kell. Ha jól emlékszem, 3 napja fürdött utoljára. Ok, hogy egész nap medencében volt napok óta, de ez akkor is gáz. Majd jól begyullad a kukija és szenvedünk vele. Persze azonnal ráförmedtem a Csabira, , hogy miért kellett hagyni elaludn7, ...amiből végül egy jó kis szóváltás lett.
Aminek a végén megkaptam, hogy én minden nap elmegyek 1 órát sétálni a kutyával és ő itt marad a 2 gyerekkel.
De nekem igenis jár az egy óra, hogy kiszellőztessem a fejem. Akkor végre nem anya vagyok, nem kell semmin aggódnom, sőt még gondolkodni sem szoktam ilyenkor. Csak úgy megyek. Előre az úton és élvezem ezt a kis szabadságot. Többek között ezért is ragaszkodom a Castorhoz. Nekem épp annyira fontosak a sétáink, mint neki. Nélküle hova a francba bandukolnék? Akinek nincs kutyája, az úgyse érti ezt. Szóval erről nem vagyok hajlandó lemondani.
Most inkább nem is annyira volt kedvem a Csabival ordítani. ..inkább lelki terrort alkalmazok. Nem szolok hozzá, tudomast sem veszek róla. Ha kerdez valamit, akkor is csak szigorúan tőmondatokban valaszolok! Vajon meddig bírja?
Imádok gonoszkodni... ;))))
Ui.: amúgy igaza volt, hogy nem tehet arról, hogy az Ádi elaludt, de ezt úgysem vallom be neki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése