valamelyik nap mondta nekem valaki, hogy majd figyeljek, nehogy elkapassam a kisbabát, hogy sokszor fogom kézben, mert hamar megszokja a jót és majd nem tudok semmit csinálni. Ebben amúgy biztosan van igazság, de mikor itt van ez a csöpp kis ember, aki a te kozelsegedet keresi a nap 24 órájában és ha mellette vagy, pillanatok alatt megnyugszik...akkor mondjon barki barmit, semmi más nem okoz nagyobb örömöt, minthogy latom biztonságban érzi magát a közelemben. Őszintén szólva nehezen tudok betelni a cukiságával. Több, mint valószínű, hogy utoljára élem at ezeket a gondtalan babázós perceket és akinek van gyereke, az tudja, hogy ezek a pillanatok nagyon hamar elillannak. Sajnos. Úgyhogy ki kell használni minden percét. Nem mondom, hogy örökre a gyerekek puszilgatásával fogom elütni az időt, mertnnyilván jövőnnyáron már ismét a bulizás is szerepet kap. De ez az év a gyerekeké. :)
ÍGY IS, HOGY MÁR ketten vannak, kicsit bonyolultabb a helyzet. Nálunak az Ádival nagyon nagy a szerelem és hát hiába probaltam megtenni mindent, hogy ne érezze veszélyben a pozícióját, azért vannak kemény pillanatok.
Ani!
VálaszTörlésÚgyis úgy a jó, ahogy te gondolod és érzed! :) Lényegtelen más mit mond!