Aludtam egy kicsit, de most megint nehézségeim vannak a visszaalvással. Délben meg majd nem tudok ébren maradni. Igazság szerint rettentően éhes vagyok. Ki kéne mennem reggelizni, de úgy döntöttem megvárom a többieket.
Nemsokára lesz az egyik barátnőm harmincadik szülinapja. Azt úgy illik megünnepelni, nem? Az lesz az első alkalom, hogy itthon hagyom huzamosabb ideig a Bencét. Persze ezt még a Csabi nem tudja-nem akarom előre felizgatni, hiszen tudjuk mekkora sokkot okoz neji az is, ha kutyaiskolába megyek. Erre még van bő 2 hónapja, hogy megérjen a feladatra. :)
Ez az év a kerek számok eszteje. A csaladban három 40. Szülinap is van idén, a baráti társaságban pedig egy 40 és egy 30. Tiszta buli ez az év.
Pont a minap gondolkodtam, hogy milyen rossz lesz, ha újra dolgozni kell mennem. Nem azért, mert lusta vagyok és utálok melózni, hanem mert mindenkitől meg kell majd spórolni az időmet. Nem lesz időm ennyit játszani a gyerekekkel, el fog maradni az esti sétám és be fog szippantani engem is a mókuskerék. Olyan jó és tartalmas most egy napom. Félek, hogy nem lesz időm azokra a dolgokra, amik fontosak. Van egy csomó anyuka a környezetemben, aki csak hazaesnek a munkából és már a gyerek is szinte nyűg. Persze, mert semmi idejük magukra. Úgyhogy nagyon jó munkát kell majd találnom, ami nem rabolja el az összes időm. Van ilyen? ?? Lehet, hogy valami éjszakai műszak lenne nekem való. Úgyse szoktam aludni és akkor a nappal az enyém lenne. :)
De hol van ez még? Szerencsére még 2 évem minimum van itthon. Addigra pedig elvileg már annyira fogom unni a saját kölykeimet, hogy alig várom majd a napi 10 órás gürizést is, csak szabaduljak tőlük. ?...ugye? :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése